Az emberi testben két réteget képeznek a vázizmok. A mélyebben fekvő izmokat mélyizmoknak, a testfelszínhez közelebbieket felületes izmoknak nevezzük. Kissé leegyszerűsítve: a mélyizmok (azaz a core-izmok) jellemzően a gerinc és az ízületek stabilizálásáért, a finommozgások végrehajtásáért és harmonizálásáért, a felületes izmok pedig a nagyobb, szélesebb, erőteljesebb mozgások kivitelezéséért és az ezekhez szükséges extra stabilitás megteremtéséért felelnek.
A mély, vagy lokális myofasciális rendszer biztosítja az ún. core-kontrollt, azaz a belső tenziós támogatást, valamint a gerinc stabilizálását a gravitációval és azon külső és belső erőhatásokkal szemben, amelyek a végtagok mozgásai során érik a gerincet. Felelős továbbá a finom belső mozgásokért és az egyes gerincszegmensek összehangolásáért.
Miután a mély myofasciában rengeteg receptor található, aktivitása szorosan összefügg az interocepcióval (belső szerveink érzékelése), a propriocepcióval (különböző testrészek testhez és egymáshoz viszonyított helyzetének érzékelése) és a kinesztéziával (mozgásaink érzékelése).
Összességében tehát ez a rendszer biztosítja, hogy el tudjuk helyezni magunkat a térben, hogy érzékeljük mozgásainkat, a
