Az osteoporosis kialakulását két tényező befolyásolja: az élet első 40 éve során megvalósuló csontfelépülés, valamint az ezt követő csontleépülés mértéke.
A csontszövetben mind fiatal-, mind időskorban folyamatos épülés és lebomlás zajlik. A csont ilyen szintű anyagcseréjével alkalmazkodik a környezeti megterheléshez, újítja meg időről időre szöveti felépítését. A csontritkulás akkor kezdődik, amikor a csontlebontás nagyobb mértékű, mint a csontépítés.
A csontanyagcsere nem azonos szintű a kétféle csontállományban: a szivacsos állományban nagyobb mértékű, a kompakt állományban alacsonyabb. Ennek megfelelően a csontritkulás tünetei (csontsűrűség csökkenése, csonttörések) először azon csontokban jelentkeznek, amelyekben nagyobb a szivacsos csont állománya, ilyen például a csukló, a combcsont, ilyenek a gerinccsigolyák,. A combnyaktörések 96%-ánál általában D-vitamin-hiány áll fenn, mint kiváltó ok.
A megelőzésben fontos szerepet játszik a megfelelő életmód, ami bizonyítottan segít a csontsűrűség megőrzésében. A betegség kialakulása nagymértékben függ még a genetikai tényezőktől, az endokrin betegségektől, a gyomor és a béltraktus megbetegedéseitől, a vért érintő
