Ma már köztudott, hogy a fejlett ipari országokban a felnőtt lakosság közel 90 százaléka szenved életének legalább egy periódusában gerinc eredetű problémáktól. A panaszok egy része lehet akut, azaz hirtelen megjelenő, gyorsan érkező, vagy lassan kifejlődő, azaz krónikus.
A mozgásszervi eredetű gerincprobléma leggyakoribb okai a szalagok, a csigolyák, és a csigolyákat összekötő kisízületek valamilyen okból megváltozott terhelési viszonyából adódnak. A gerincpanaszok többsége mechanikus eredetű, mely a mozgásszegmentum kóros megváltozása révén okoz panaszokat, tüneteket, fájdalmat.
A megváltozott mozgásszegmentum leggyakoribb okai: a csigolyák kopása, azaz a discopathia, a porckorongsérv, a scoliosis, a Scheuermann-kór, illetve a különböző traumák okozta sérülések és az azokból bekövetkező elváltozások. A leggyakoribb gerincpanaszok közé tartozik a lokális vagy kisugárzó fájdalom, az idegi érintettség miatt kialakuló zsibbadás (általában valamelyik végtagba), az izomgyengeség, izomfáradtság, stb.
